/ru/
схватить; схватывать
/en/
1. (sugriebti) seize , catch; 2. (išplėšti) plunder
склонение/спряжение слова
глагол| indicative. | ||||
|---|---|---|---|---|
| present | past | past frequentative | future | |
| 1p.sg. | sugrobiu | sugrobiau | sugrobdavau | sugrobsiu |
| 2p.sg. | sugrobi | sugrobei | sugrobdavai | sugrobsi |
| 3p.sg. | sugrobia | sugrobė | sugrobdavo | sugrobs |
| 1p.pl. | sugrobiame, sugrobiam | sugrobėme, sugrobėm | sugrobdavom, sugrobdavome | sugrobsim, sugrobsime |
| 2p.pl. | sugrobiat, sugrobiate | sugrobėt, sugrobėte | sugrobdavote, sugrobdavot | sugrobsite, sugrobsit |
| 3p.pl. | sugrobia | sugrobė | sugrobdavo | sugrobs |
| subjunctive. | ||
|---|---|---|
| sg. | pl. | |
| 1p. | sugrobčiau | sugrobtumėme, sugrobtume, sugrobtumėm |
| 2p. | sugrobtumei, sugrobtum | sugrobtumėt, sugrobtumėte |
| 3p. | sugrobtų | sugrobtų |
| imperative. | ||
|---|---|---|
| sg. | pl. | |
| 1p. | sugrobkime, sugrobkim | |
| 2p. | sugrobki, sugrobk | sugrobkite, sugrobkit |
| 3p. | tesugrobia, tesugrobie | tesugrobie, tesugrobia |